Bejelentés


Eötvös József ÁMK Bősárkány


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.










Falunkról

Bősárkány rövid településtörténete

Bősárkány a Hanság egykori mocsárvilágának déli peremén található. Valaha a lápvidékből kisebb nagyobb dombok, dombvonulatok emelkedtek ki. A falu ősi magja is egy ilyen dombvonulat legészakibb szélére települt.
Már az őskor embere is előnyben részesítette ezeket a löszdombokat. Egyrészt vé-dett, letelepedésre alkalmas helyzetük miatt, másrészt a halászóvizek közelsége miatt. A későbbi korok népessége is itt hagyta emlékeit.
Az államalapítás korában a Hanság medencéje a mélységben tagolt gyepűrendszer szerves része volt. Ebbe Bősárkány határa is beletartozott, mivel a mocsárvilág itt annyira összeszűkült, hogy a falutól északi irányba hidakkal tagolt töltésút formájában átjárót lehe-tett rajta kiépíteni. A gyepű átjárójára utal a szomszédos Kapi (Rábcakapi) neve is: (kapu).
A falu neve a Sárkány személy- vagy nemzetségnévből, a bő előtag pedig a honfoglalás kori, török eredetű ’nemzetségfő’ jelentésű szóból származhat. 1222-ben említik először ok-levélben, amiben a szomszédos Maglócát adományozta el a király az Osl fiaknak: „villa Sarkan”. Ekkor még csak egy halásztelep lehetett. Az itt élő halászok még nem foglalkoztak földműveléssel, állattenyésztéssel.
Csak 1378-ban adományozta el Lajos király, aki a somogyi karthauzi szerzeteseknek adta. Ők azonban Zsigmonddal 1390-ben egyéb somogyi birtokokra cserélték egyéb Sopron megyei birtokaikkal együtt. A király pedig azonnal a Kanizsai család tagjainak adományoz-ta.
A főúri viszályokból a környező falvakkal együtt Bősárkány is kivette a részét. A Ka-nizsaiakkal ellenségeskedő bazini grófok jobbágyaikkal a falu határában hatalmaskodtak 1460 körül. Néhány évtized múlva viszont a sárkányi és barbacsi jobbágyok égették fel a szomszédos Maglócát.
A 16. században a török jelenik meg. A különböző hadjáratok során háromszor pusz-títja el a Rábaközzel együtt Bősárkányt is az iszlám horda: 1529, 1543, 1594. Közben 1535-ben házasság révén a Nádasdy család kezébe kerül a kapuvári uradalommal együtt Sárkány is. Az 1584-es összeírás szerint csak 5 család élt a faluban. Elsősorban halászatból éltek, de már a földművelés is megjelent. A reformáció Bősárkányt is elérte: Nádasdy áttért a luthe-ránus vallásra. 1642-ben azonban Nádasdy Ferenc rekatolizál. Jobbágyai ismét katolikusok lesznek.
A 16. sz. közepén ismét viszályok törnek ki a szomszédos falvakkal a határterületek miatt. Ezek arra utalnak, hogy a falunak több termőterületre volt már szüksége. Ezt köve-tően azonban békésebb módszerekhez folyamodnak, elkezdődik a falut övező mocsárvidék dombjainak termővé tétele, az irtásföldek megművelése.
A Wesselényi-féle összeesküvés után Nádasdy birtokait 1681-ben a császárhű Ester-házyak kapják meg őket. A lakosság már 202 fő, de a faluban templom még nincs. Egyházi-lag Barbacshoz tartozott. A kuruc harcok során ismét elpusztul, a labanc rácok égetik fel. 1714-ben mégis arról értesülünk, hogy új iskola áll Bősárkányban, templom viszont még mindig nincs. Csak 1733-ban olvashatunk egy kis vályogtemplomról. Ennek helyére építik 1754-ben a mai templomot a földesúr és a hívek adományaiból.
A lakosság tovább növekedett és rétegződött gazdaságilag: 1728-ban az 55 családból 34 zsellér. Egyre több irtásföldet hódítanak el a mocsárvilágtól. A 18. sz. közepére már több mint 1000 hold irtásterületen gazdálkodtak.
Az 1848/49-es szabadságharc során ismét elpusztul a falu. A csornai csatából menekü-lő osztrákok itt vonultak át északnak. A lakosság nagy része elmenekült, de voltak, akik a környező erdőkben bujkáltak, hogy figyeljék a falut, esetleg kárt okozzanak az ellenségnek. Közülük egyet levágtak, hármat a táborukban kivégeztek a bosszúszomjas császáriak. Majd visszatértek a faluba és módszeresen felgyújtották.
Az irtás- és bérföldek rendezése után megindult a majorgazdálkodás a falu határá-ban. 2 urasági major jött létre: a Csépi és a Nyirkai. A századfordulón Perepatits Ferenc kántortanító újjáélesztette az ősi gyékényszövést. A gyékényszatyrok készítése felvirágzott és hasznot, hírnevet hozott a lakosságnak.
Az I. világháború 72 hősi halottat követelt Bősárkánytól. A Tanácsköztársaság pedig politikailag is megosztotta a lakosságot. A két világháború között a szaporodó népességet már nem tudta a falu határa eltartani, ezért a nincstelenek távoli majorokba mentek nya-ranta és ősszel summásnak. 1937-ben megalakult a Háziipari Szövetkezet, hogy segítse a gyékényszatyrok jobb áron történő értékesítését. A községet 1940-ben lakta a legnagyobb számú népesség: 2400 lélek. A már dúló világháború alatt hozzá is fognak a templom bőví-téséhez, amit 1944-ben fejeztek be. A háborúban ismét sok falubeli áldozta életét. 1945. március 28-án vonultak be az orosz egységek a faluba. Még ez évben megtörtént a földosz-tás, 1950-ben pedig meg is alakíttatták az első, életképtelennek bizonyult t sz.-t. Ez az 1956-os forradalom hatására fel is bomlott. 1959-re érték le véglegesen, hogy a teljes lakosság a szövetkezetben gazdálkodott.
Az 1960-as években fejlődésnek indult a falu. Külsőleg is megváltozott a képe. A het-venes években a környező falvak közigazgatási központja is lett, így még dinamikusabban fejlődött tovább. A szomszédos t.sz.-eket is Bősárkány központtal egyesítik „Hanságmenti MGTSZ” néven. A környező kis iskolákat is ide „integrálták”. A Háziipari Szövetkezeten belül létrehozták a varrodát, amely újabb munkahelyeket teremtett.
A rendszerváltást követően megalakult az új önkormányzat. Az infrastruktúra már jó, kiépült a vízvezeték, a telefon és a gázrendszer is. Jelenleg a csatornázás van folyamat-ban. Elkészült 2001-ben az új falurendezési terv is, amely iparterületet jelölt ki újabb telep-helyek kiépítésére. 1992-ben megszűnt a közös tsz., és sokan kiléptek a helyiből, hogy önál-lóan próbáljanak gazdálkodni.













Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!