Bejelentés


Eötvös József ÁMK Bősárkány


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.










Iskola története

A bősárkányi iskola története

1. Az iskola első említése
A közoktatás még a 18. században is az egyházak feladata volt. Ebből következően a falusi iskola igazgatása is a község szellemi-lelki vezetőjé-nek, a plébánosnak a kezében volt. Sokszor ő maga volt egyben a tanító is. Bősárkányban 1714-ben egy jegyzőkönyvben újnak nevezik az iskolaépüle-tet. A látogató azt írja, hogy a közelmúltban építették. Már volt helyi kán-tor. Korábban a barbacsi járt át tanítani. Ezt követően 1796 májusából talá-lunk újabb írott dokumentumot a bősárkányi iskoláról. Nagy vonalakban rögzítették az állapotokat. Ekkor az iskola „igazgatójaként” Lathner Pétert nevezik meg, aki már legalább 20 éve a falu papja volt. 1812-ben már taní-tókat alkalmaznak: Völtsei Mihályt és Miholits Józsefet.

2. Perepatits Ferenc kántortanító működése és hatása (1856-1902)
A bősárkányi iskola történetében Perepatits Ferenc az első vizsgázott tanító, aki megbízatását 1856-ban meghirdetett pályázat során nyerte el. Az iskolamesteri és kántori feladatok mellett a község jegyzői teendőit is ő vé-gezte. A falu mindenes mestere lett. Az 1873-ban az iskola épülete jó kar-ban volt, egy tanteremmel rendelkezett, felszereltsége elég szegényes. Isko-lai könyvtár már létezett az iskolamesternek köszönhetően.
A 19. század végére a gyermekszám nagymértékű növekedése indo-kolttá tette egy új iskola építését. 1894-ben épült ez a kéttantermes iskola-épület, amely ma is iskolánk legrégebbi része. Tantermek hiánya miatt az oktatás osztatlan osztályokban történt. A tanítás délelőtt és délután egyaránt folyt.
Az 1883-ban Szegeden országos kiállítást is rendeztek. Erre Perepatits Ferenc is elutazott és ott látta meg a tápéiak által készített gyékényszatyro-kat, amelyek jobb minőségűek voltak, mint az itthoniak. Az ott látott áruk-ból néhányat magával hozott, hogy mintaként tudja bemutatni őket az ittho-ni gyékényszatyor szövőknek. A tanító 1 koronát ígért annak a tanulónak, aki el tudja készíteni az új kosarat a minták alapján. A kísérlet sikerült. Egy-re többen kezdték szőni az új kosarat és nagyon keresett is lett. Ezzel a falu tanítója kereseti forrást adott a lakosság kezébe.
1902. szeptember elsejétől ment nyugdíjba Perepatits Ferenc. A fárad-ságos munkájáért jól kiérdemelt pihenést nem élvezhette sokáig, 1907. ja-nuár 4-én meghalt.

3. A 20.század első felének tanügyi helyzete (1903-1948)
A lakosság és ezzel együtt a tanulók számának növekedése újabb tan-termek építésének szükségességét vetette fel. 1903-ban a már meglévő két teremhez még kettőt építettek, de csak az egyiket használták tanításra, a másik községháza lett. Csak 1910-ben alakították tanteremmé.
1919. szeptember elsejével községünkbe került Németh Géza kántor-tanító, aki néhány év múlva már az iskola vezető főtanítója lett. Az államo-sítás után az intézmény igazgatója lett. 1952-ben leváltották, mert az akkori politikai helyzetben kántortanító nem tölthetett be igazgatói posztot. Hama-rosan tanfelügyelő lett. 1961-ben ebből a munkakörből ment nyugdíjba. A húszas években nem voltak ritkák az 50, 58 fős létszámmal induló osztá-lyok. Szükségessé vált ismét az iskola bővítése, ami 1938-ban valósult meg. 1939-ben már nyári napközi otthon szervezésével is próbálkoztak. 1939 és ’40 nyarán működő napközit az 5-6 éves korúak számára hozták létre.
Bősárkányon 1945. március 28-án vonult át a front. Az iskolában 1945 szeptemberében ismét megkezdődött a tanítás. Az 1946/47-es tanév-ben megszervezték a nyolcosztályos általános iskolát. 1946-ban újabb 2 tanítóval szaporodott a tantestület: a Bodó házaspárral, akiket Csehszlová-kia területéről telepítettek át. A 8 osztály bevezetése a tanerők számának további emelését tette indokolttá. A falu iskolájának államosítása 1948-ban megtörtént. Az iskola már önálló igazgatója Németh Géza lett.

4. A társadalmi változások hatása az iskola életében (1948-1975)
1953-tól 1957-ig Meszlényi Jenő helyi születésű tanító lett az igazga-tó. Az államosítás viszonylag jó állapotban lévő iskolaépületet talált, csak kisebb-nagyobb felújításokra volt szükség.
Az 1956-os forradalom idején a szülők nem merték iskolába engedni gyermekeiket. Községünkben a forradalom hírére Horváth Gyula plébános vezetésével körmenetben vitték vissza az iskolába az államosításkor lesze-detett feszületet.
1957-től Szalay Jánost nevezték ki igazgatónak, aki ettől kezdve 10 éven át irányította az iskola életét. 1959-ben a tanulói létszám növekedése miatt az 5. osztályt kettébontották. A következő évtől már folyamatosan párhuzamos osztályokat indítottak. 1963-ig 19 főre nőtt a nevelők száma. Újabb tantermek építésére 1962-ben került sor. Pedagóguslakással, folyo-sóval ellátott épületet építettek, amelyben nevelői szoba is volt. Ekkor vált lehetővé a váltakozó tanítás megszüntetése a felső tagozaton. Az új épület-ben az alsósok kaptak helyet. Ma ez az óvoda épülete.
A körzetesítés következtében a tanulók létszáma jelentősen meg-nőtt. 1963 őszétől kezdődően a rábcakapi és a tárnokréti felsőtagozatos tanulók Bősárkányba jártak iskolába. 1967-ben Andorka Magdolna vette át az iskola igazgatását. 1971 végén adták át az új, háromszintes, hattantermes épületet, amely a régi mellé épült meg. Az egyik alagsori terem tornaterem lett.
1974-ben új igazgató vette át az iskola irányítását, a már 11 éve itt ta-nító Nagy István. Vezetése alatt tovább fokozódott az intézmény korszerű-sítésének állandó folyamata. Elkötelezett híve volt a sportnak. Bevezették a vizet az épületekbe egy erre a célra vert kútból, és szennyvízszikkasztót építettek.

5. Az integráció évei (1975-1991)
A hetvenes évek elején létrehozták a községi közös tanácsok szer-vezetét és központosították az iskolákat is. 1975-ben Tárnokréti és Rábcakapi mellett tagiskolává vált a cakóházi, acsalagi, maglócai és barbacsi iskola is. 1980-ban megszűnt a tárnokréti, cakóházi és a magló-cai iskola. Ennek következtében az ottani gyermekek Bősárkányba, illet-ve Barbacsra jártak. 1975-ben a távoli iskolaépületet és szolgálati lakást óvodává alakították. 1976-ban tovább a régi épületethez egy úttörőszobát toldottak hozzá. A nyolcvanas években nőtt a napközi utáni igény. Az 1982-es tanévben 2 csoportot indítottak, 1988-ban pedig már 5 csoportot kellett indítani a szülők rendkívüli igényei miatt.

6. A rendszerváltás után
1989-ben Herman Antal lett az új vezető. 1991-ben iskolánk az „Eöt-vös József Önkormányzati Általános Iskola” nevet vette fel. 1989 tava-szán elkezdődött az új tömb építése, de az átadásra csak 1991 decemberé-ben került sor. Ezzel végre minden osztály egy összefüggő épülettömbben kapott helyet. 1991-ben megszűnt véglegesen az integráció a körzetben. Önálló iskola lett ismét Acsalag illetve Barbacs iskolája is. 1995-ben vető-dött fel először egy tornacsarnok építésének szükségessége is, de csak az 1999-es tanévnyitóra készült el. Folyamatos a kihasználtsága a falubeli, illetve a környékbeli fiatalság részéről is.
1999-ben Kinczer József lett az iskola igazgatója, aki jelenleg má-sodik ciklusát tölti. A korábbi 24 pedagógus álláshelyből és 3 napközis nevelőből álló tantestületet a gyermeklétszám-csökkenésnek és a kor-mányzati megszorításoknak köszönhetően folyamatosan csökkenteni kell. A 2005/06. tanévet már csak 1 első osztállyal indítjuk.
2001-ben kapcsolatot létesítettünk a székelyföldi Tusnád általános is-kolájával. Első lépésként meghívtuk őket 2001. szeptember végén ötnapos vendégeskedésre. 2002. augusztusában pedig mi mentünk egy delegációval a Hargita lábához.
A múltunk tanulságai és a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy fejlesz-tésre, újításra mindig szükség van, a lehetőségeket pedig meg kell teremte-ni. Ebben a szellemben kell iskolánkat tovább fejleszteni falunk és a tanuló-ifjúságunk érdekében.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!